Golgelóghi
Határ Győzőnek
A kicsi rettegés, a kicsi rémek |
amaz első 1000 előtt – nevetség: |
gyermek-iszonyat, humbug-szörnyüségek, |
játék-viharcsapás, forgó üresség. |
|
S a Parouzia nem jött. Elfeledték. |
Megbékültek a fölborzolt kedélyek, |
s a rettegést utólag csak nevették |
bár jósoltak még néha-néha véget. – |
|
Most 2000 előtt jégtiszta ésszel |
kapcsolók, gépek higgadt társulása |
készül szép földünket szemétre hányni; |
|
s egy-egy apró siló is fél világnyi |
rontó erő irtóztató lakása. |
– Áldassék hát, ki int és jajveszékel! |
|
|
|