Mikor először értesültem arról hogy Szederkényi Ervin gyógyíthatatlan

Ostoba ökör-test még lázadónak se mondható mert minden valamirevaló lázadónak oka és célja van a lázadással De ez a test a tiéd ami te vagy de mégse te mért lázadozott volna hisz célja se volt oka se Csak egyszerűen rosszul tett egy és más tudniillőt és aminek erre kellett volna mennie arra ment aminek meg kellett volna állnia nem állt meg s lett zűrzavar és ami te vagy de mégse te most látványosan szétdúlja azt ami valóban te vagy te vagy mert soha nem volt s nem lesz hozzád hasonló pláne veled mindenben azonos – Így hát már el kell kezdeni kitörölni téged a Könyvből följegyezni egyéni adataidat megörökíteni mozgásod hangod arcod barátom szerencsétlen jóbarátom – – „Irreverzibilis folyamat” – mondják az okos orvosok – ez indult meg benned: vagyis föltarthatatlan szétesés És tudatodban? Egyáltalán tudod-e? (Mi lenne jobb? Nem tudnod-e vagy tudnod-e?) Nem merlek látogatni Mit tegyek? Tréfálkozzam-e? Tervezzünk-e közösen? Vitatkozzam-e mintha egy idő után úgy folyna minden mint előbb? Viselkedjem-e – ha kell – kíméletlenül hogy azt hidd?… Vagy öklözzem-e dühödten ágyad s míg könnyem patakzik káromkodjam-e szidjam-e az Istent (a Teremtőt?) a csoda-test tömérdek fogyatékát hogy a zseni hányszor volt tyúkeszű? – – Barátom én szerencsétlen barátom már nem használna semmi: ez se az se a zűrzavar lám állandósodik fokozódik s lesz egyre bonyolultabb Várnunk kell hát kussolva béna szívvel míg nem lesz végre nagy-nagy csönd tebenned s örökös – –