Megtörtént

Hát megtörtént… meg: elbillent a mérleg: kilencből hárman… ennyien maradtunk, és apa, anya sincs… Sírtunk, sirattunk, de már csak hármunkat rongál az élet. A döbbenet kevesbül mostanában, inkább szokásból, kárörvendve csöppet, hogy nem mi – még nem ránk szórják a földet… Két nő, egy férfi a csapott családban. Töpreng az ember: ki járt jól? ki vesztett? Aki még vállán hordja a keresztet, vagy akinek már sírdombjára tűzték? Töpreng, később legyint: öt, tíz vagy ötven… Olyan mindegy. – Aztán már sose töpreng: él, és ez ellen nincs számára mentség!