Vetkezvén bőrig meztelenre

Fáj, hogy fogyóban…? Fáj, hogy fogyóban…? (Elfogyóban?) Alig. Tudomásul veszem. Sóhajtok csak mindentudóan. Hogy mi ez? – meg se kérdezem. Betörtem, mint X. Y. Magam nem érvvel biztatom, statisztikával, hogy… vagyis hát, hogy mindig, nemcsak rendszerint, s hogy senki sincs, ki tartva titkát becsaphatná kedvenceit. A kedvenc is kegyetlenül kijózanul, ha odajut, és odajutni kényszerül: kitárul előtte az út. – Hogy mi ez? – már nem kérdezem, vetkezvén bőrig meztelenre a nagy, utolsó küzdelemre magam talpig fölvértezem.