Szürkülni kezd
| ahol szerettem forgolódni: |
| s most kopár érdektelen út |
| (Nagy oka lehet nagy oka) |
| Az ember indul: falja bírja |
| verébként ugrál itt meg ott |
| verébként csipked ezt is azt is |
| Aztán egyszer csak beleun |
| és szürkülni kezd körülötte |
| (Nagy oka lehet nagy oka) |
| S mi marad számára? az ágy: |
| Mi marad? várni várni csak |
| bár nincs miért és nincs mire |
| majd közelebbre száll a köd |
| hogy nem is lesz már túl nehéz |
|
|