Hosszabb
A nap perceit másodperceit |
hogy leírni vagy hogy kimondani |
hogy nehéz hogy lehetetlen nehéz |
amint azok… |
Pedig ha kevesebb |
ha kevesebbel… |
Mégis tán-talán |
kínálkozóbb visszafelé |
Tehát: |
„Amikor fölébredtem egyedül |
voltam reggel úgy negyedhét körül |
szívem erősen dobogott szemem |
még nem nyitottam ki egy ideig |
vigyáztam mert habár a műanyag |
redőny lehúzva már beszúrt a nap |
s megszúrta volna szemem is |
s megszúrta volna szemem is |
Akár |
apálykor a tenger akár a köd |
napkeltén húzódott ki tudatom |
köréből az álom csak íze lett |
de képéből színéből semmi sem |
bal ujjaim ágyékom…” |
Így se megy |
nem megy hisz képtelenség márpedig |
ha kevesebb |
Marad a bőkezű |
de sírós tékozlás hogy elfakult |
cserépdarabkák mások sincsenek |
és egyre több és több a tartozik |
és egyre több és több a követel |
és egyre inkább hogy adós vagyok |
és egyre inkább hogy hitelező |
|
|