Dona nobis pacem!
Jaj, ha magát bántja az ember, |
|
Más nem képes leérni bennünk |
tőrrel, karddal, puskával, ördög |
atombombával, más gyilokkal, |
nem képes lényünkig leérni. |
|
Adj nékünk békét, adj, Úristen! |
|
Hogy a láb, mint kell, hordja testünk, |
hogy a kéz is kedvünkbe járjon, |
hogy máj, vese, tüdő, gyomor, szív |
csak egymásért, ne egymás ellen. |
Az agy bírjon javukra tenni |
okos-szelíd fegyelmezéssel. |
|
Adj nékünk békét, adj, Úristen! |
|
Adj önmagunkban, szerveinkben, |
működjenek, mint gondozott gép, |
ne engedj semmit elromolni, |
hogy emberarcunk szép maradjon, |
|
ne torzuljon szét kínjainktól |
– törött tükörkép –, s adj, Úristen, |
békét nékünk érzelmeinkben, |
melyek ki- vagy befele hatnak. |
|
Dona nobis, Domine, pacem! |
|
|
|