Búcsú-évad

Inkább kegyetlen nyugalomban s nem zümmögő aggodalomban Hiszen mivégre kellenének a megtévesztő zöngemények Tudom: mi hogy van – haszna kára Minek mi árt s mi van javára Lehet hogy fagy harap szivembe fejtől lábig dérrel belepve de a valóság élesebben festődik meg hideg szememben és nem kell váratlanra várnom leselgő rengetegbe járnom reszketni hogy bármely bokorból vad zúdul rám s föltépi torkom Lehet hogy kőkemény kegyetlen de nyugalom lesz végre bennem éles határozott határral nem ingó-bingó változással – Eljött a búcsú-évad: így jó ha már mellembe bújt a kígyó