Szemére emlékszem

Én a szemére emlékszem leginkább parasztlány volt nyers vadvirág szemű a nagyvilág még azt se tudta hogy van a kisvilágból már sok belehullott mezitláb járt nagylábujjain sarkain porszürke repedések cirmai én a szemére emlékszem leginkább a Duna és az ég lakott szemében akkor is ha hajnalban napkeletkor vörös vizet hordott föl a folyóból a hegyderékra szőlőt permetezni akkor is ha a másik part felől alkonyatkor a töltés oldaláról libái mellől a folyóra bámult én a szemére emlékszem leginkább parasztlány volt nyers vadvirág szemű maga is vadvirág ártatlan-éhes termékenyülni szülni élni vágyó