Szamócavirág
| Mit szól hozzá a rend valamilyen |
| őre-ura, hogy december tizen- |
| kilencedikén – halljatok csodát! – |
| kinyílt egy kisded szamócavirág? |
|
| Kinyílt egy apró csillag a törött |
| s barnára dermedt levelek között, |
| s amikor tompán bealkonyodott, |
| a csillag még izzóbban ragyogott. |
|
| Sűrű tél volt, rendbontás volt tehát, |
| hogy kinyílt az a megbódult virág, |
| hanem bizonnyal célja volt vele, |
| és tudta jól, hogy miért kezd bele. |
|
| És tudta azt is, hogy nem tart soká, |
| de boldog volt, hogy a kert homlokán |
| s a télén és egy szürke, meghatott |
| halántékon rövid fényt gyújthatott. |
|
| Minthogyha pille tengerpartra száll, |
| együtt éled kivétel és szabály, |
| s az ár kidől, s a pille már sehol: |
| parányi pötty a vízen valahol. |
|
|
|