Önámítva

Ó törvény törvény törvény! Ó érvény érvény érvény! S talán a gondolat lehet szabad? Vagy csak az útja tágabb de éppúgy körbe-gátak s a fő-fő lázadás az is lakájkodás? Robbantanék világot: a Kozmosznak mit ártok? A seb mindenfelől gyorsan benől Föltartott fejjel inkább titkoknak tudva titkát hadd ámítsam magam aggálytalan!