Most lejár
| föltámadhat a már haldokló igyekezet |
| mint vitális kutya melyen átment a kerék |
| s utána megrázza magát s el is bír futni még |
|
| hogy lesz-e kedvem rá vagy alkalom |
| Ha szélvészt vár az ember s az bizton elviszi |
|
| Játszom képzelgetem: simán vagy kínosan? |
| Elébem jön az út s kegyes jósággal enged |
|
| préseltetem keresztül s tűrnöm kell kénytelen |
| s lefosztva rólam minden emberit |
|
| kivágódtak az egyfelé nyíló végső kapuk |
| nincs vissza nincs újra nincs más irány |
| – Ami kezdődött most lejár |
|
|
|