Végképp vége
| Csak úgy (nem is füledbe szánva) |
| jön elalvás előtt a számra |
| majd hetven év után megint: |
| „Én Istenem…” s az alku, kérés, |
| hogy én… hogy más… hogy védj meg és érts |
| és sorra-rendre titkaink. – |
|
| annak már végképp vége, vége, |
| az többé már meg nem legyint. |
|
|
|