Látogatóban

Rég nem látott a kert. Zavartan és vidáman neszez a félrevert január alkonyában. A szelid bágyadást volt még figyelni kedvem, de a nagy pusztulást azt inkább elkerültem. A készre jönni jobb, sírhoz, nem betegágyhoz: a mindig-új titok szárán kinyílt virághoz. Világos ablakok, – ha valaki kinézne, hogy a fogam vacog, nem venné azt sem észre.