A „Jegyzetlapok”-ból
Az alkonyat nem nyughat: az idő |
rézsűjén nem csúszhat a völgyfenékre |
a jótét csend közé. |
Törvénytelen |
csillag csapódott át az égen, |
Holott milyen nagyon szeretne, |
az alkonyat milyen nagyon szeretne |
|
A húszból a négymilliárdba. – |
Embertárs arca lett az arca. |
|
Ha az ajtót magamra zárom, |
|
Csillagirányú ide-oda mozgás: |
-tól, -hoz, felé, szemközt, után, |
S két homlokon két vérbarna pecsét, |
|
|
|