Görbék
| „Derékig meztelenre. Úgy! |
| S a nadrágot félig letolni! |
| Most hanyatt ide!” (Jéghideg!)
|
| „A popsival oldalt farolni!” |
|
(Kemény, kemény!) „A térdeket |
| feljebb! Kevéske türelem, |
| ne moccanjon, ha szólok, és |
| csöppet levegőt se vegyen! |
| Tehát!” – „Icóka, telefon!” |
| „Pardon!” (Fázom, megfulladok,
|
| s tán nadrágom is tele van.) |
|
| (A fő, hogy majd meggyógyulok, |
| s még főbb, hogy mozijegy legyen.) |
|
|
| Tétlenkedsz – mondják –, sőt: naplopsz, és a szemed se |
|
rebben – mondják –, hogy fölszeded érte a pénzt. |
| Ejnye, minő vakság! Ha heversz, tenhátad a párnád, |
|
s tenlábad fárad, néha ha jársz kicsikét, |
| tengyomrodba az ételt is csak tenkezed önti, |
|
s volna tanú rá, hogy vinni az ágyba se kell. |
| Hasznos vagy hát, nem hagysz mást gürcölni helyetted: |
|
elvégzed még nagydolgod is egy s egyedül. |
|
| Milyen szégyen! Mekkora gikszer! |
| Igazat mondott végre egyszer. |
|
|
|