Halott nővéremre
Harmadikul s első lányként mentél a fiúkhoz, |
|
jó nővér, másod-sarj a kilencnyi között. |
Első lány –, örvend bizonyára anyánk is, apánk is, |
|
mert a fiúk mások, tudja akárki szülő. |
Korban gyermeked is lehető: melléd sose nőttem, |
|
gyermeki szív gyászol: nyugtat-e, árva halott? |
Onnan öt, innen hat –, majd aztán billen a mérleg, |
|
s egybeverődik túl lassan a régi család. |
|
|