Tágabb távlatokban

Az anyag megmarad –, kérdés csupán, hányféleképpen változik ruhám, s tudja-e a silány ész konstatálni. – Ügyet belőle dőreség csinálni. Bennem is – széldomb? gyűjtemény vagyok? – szétszedhetők-e az elem-tagok? Egy szitkozódásnál, kellemkedésnél kibújik-e, mi bújt gyökérzeténél? Ó halhatatlanok, ó létezők, nyilván csak a sosem-élt múlhatatlan. De nem az elíziumi mezők tágasságánál tágabb távlatokban mozoghatok-e (ha nem én, ha én)? S oly mindegy, hogy miféle változatban.