Hozzák
Órái a télnek e nem
bonthatók összegezhetők
a hullámzó erejű szél
zsinórján reszketők
a ragyogás meg az éj
peremei felől
a középső szürkeségbe
bújók a rémek elől
hozzák
a meleget
a fészek-vár-nyugalmat
a gyermekszem
tükrén a bizodalmat
a táruló
tenyeret és ölet
diónyi zugban
hegynyi örömet
órái a télnek ez anti-
gyümölcsöt érlelők
e tagolatlan tömbök e nem
bonthatók összegezhetők
e jégcsapok kopasz ágak
tőrein reszketők.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]