Hozzák

Órái a télnek e nem
 
bonthatók összegezhetők
a hullámzó erejű szél
 
zsinórján reszketők
a ragyogás meg az éj
 
peremei felől
a középső szürkeségbe
 
bújók a rémek elől
 
hozzák
 
a meleget
 
a fészek-vár-nyugalmat
 
a gyermekszem
 
tükrén a bizodalmat
 
a táruló
 
tenyeret és ölet
 
diónyi zugban
 
hegynyi örömet
órái a télnek ez anti-
 
gyümölcsöt érlelők
e tagolatlan tömbök e nem
 
bonthatók összegezhetők
e jégcsapok kopasz ágak
 
tőrein reszketők.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]