Kímélnének

Kicsi a város benne messze látok
seregestül enyéim a halálok
seregestül veszem magamra őket
– Kímélnének inkább hagynák erőmet
Féreg fagyottan kóbor macska éhen
ez most a rang mely adatna kilépnem
Gubbadva fekszem legjobb lenne váltig
s bambán durmolni virágfakadásig:
hogy mozgó földbe mégis ha muszájna
mégis mozdító nap alól kiválva
mégis az itt s ott között valamennyi
közzel a végső éjbe belemenni.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]