Kívül

Elkelne a meg-megállás a pihenés visszatekintés: kémények füstje hunyorító ablakok küldenék a lélek vitaminját vitaminját Keményedik a próba Az idő nem ereszt magába A nap-dzsungelok óra-erdők perc-bokrok hova lettek? Kerítés-falak mindenütt és a falak külső fele kerítés-falak tagolatlan-elnyúlók hűvösek kerítés-falak köztük bongó éhenkórász bolond szelek Elkelne a megállás olykor kezd a lélek megzavarodni sietne mert nincs visszaút túl lenne inkább bárhogy is lépcsőn nehéz lefele menni tűrni ésszel belenyugodni hogy emelkedik szűkül a horizont elolvad az ég Ó bölcsesség ó alkonyat illendő erénye iparkodj duruzsolj fülembe szünet nélkül talán fog végre rajtam vagy legalább nem hallom a rosszra bujtó tanácsokat.