Tűz és jég
reszket föl a csillagokra |
|
testünk tornyos-nagy máglya |
az ég magasát veri lángja |
|
ami bennem legbent székel |
|
s bár összekavarva a rendet |
|
szánk széle vacogva kékül |
|
Testünk tornyos-nagy máglya |
tarajostul megfagy a lángja |
s vészjelként olthatatlan |
|
|
|