Rám számíthat

Koravén lóg a melle mindegy
 
állatok úrasszonya lett
 
azoknak meg mi kell ha van mit enni
 
s tiszta az almuk
Legyen vele irgalmas a munka
 
s az álom
 
sőt olykor a betegség:
dugja el régi képeit a dobozban
 
és az emlékezetben
hitesse el vele hogy sorsa teste
 
együtt-lép az idővel
 
hogy úgy volt jó ahogy volt és ahogy van
Rám számíthat én nem fogok beszélni
 
tőlem sose hall majd a bástya-mellű
 
izmos kamaszlányról ki a paraszt-
 
munkában (szégyenkező városi
 
szemem előtt) úgy mozgott mintha táncban
 
s kinek egy ákombákom levelét
 
olyan akár egy szál pipacs
 
őrzöm ma is
Én nem fogok beszélni
 
vagy legfeljebb mint aki messziről jött
 
és füle szeme van csak
 
s másról se tud mint amit éppen észlel
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]