Bolyongó

M.-nak Csak tövis tüske mindenütt sehol gyümölcs sehol virág Az oltalom vitézei most támadnak és sértenek céljuk-veszetten tépik a selyem-nappalt a selyem-éjt a selyem-szellőt mely virágért szökött eddig közéjük gyümölcsért szökött simogatni őket illatukkal rakódni aztán elvinni hírük az evangélium-éhezőknek Csak tövis tüske Csak tövis tüske A selyem-bőrű asszonyt karjukba lökte egy várhatatlan robbanás évmilliók makacs kanócán nászágyak sírok szerelmi lihegés rög-dobaj gyanútlan mérföldkövei között közeledő A selyem-bőrű asszony im forrásvidékké változott vércsermelyek vérpatakok forrásvidéke teste-lelke   Csak sötétség titoktalan csodátlan   zugok rekeszek hangok nélküli   egy-szövetű sötétség gömb-sötétség   csírátlan sötétség égtájtalan   A csodákkal a titkokkal teli   a termékeny a szivárvány-szivű   asszony belézuhant   Most lám   kialudt mindene   Csak tövis tüske csak sötétség   Lányunk anyánk nővérünk és hugunk   és szeretőnk vérezve és kihunytan   bolyong sehova-sem-vivő ösvényein Szembejön vele három gyermek fülébe zöng egy férfihang lát békés konyha-sarkot forró ágy illata csapja meg orrát érez fullasztó teljességet emberműhelyt érez magában könyvet fog föl álmából ébred ölbe bújik és ölbe vesz de mégis mindez töredék köztük hiány hiány hiány de mindezt ő teremti csak vagy ő sem a ragaszkodó élet szeretne megmaradni az egyre lakhatatlanabb kedves tagokban s persze vérét használja építőanyagnak holott a vérét kozmikus apály sodorja szívja   Miféle rendbe illik ez?   S lehet-e még rend ezután?   Szólíthatjuk kiálthatunk   más lett az anyanyelve más   Nővérünk anyánk szeretőnk   kinek egy pillantás kinek   elég volt egy-egy mozdulat   félig nyitott száj dörmögés   értette tudta akibe   kéréseink szándékaink   csábulva dőltek szinte mint   a völgy mélyébe patakok:   nővérünk anyánk szeretőnk   zárt lett konok lett idegen   Lehet-e még rend ezután? Falon túl kereng sehova-sem-vivő ösvényeken   jaj! jaj! kígyó-ösvényeken ravasz kanyarok hurkain   jaj! jaj! a só a szén a víz a mész a szép szövetség tagjai szétválni készülődnek   jaj! jaj! ami meg összefogta őket az egyszervolt Erő mint kirablott fészkű madár   jaj! jaj! kínjai fordított villámán fölcikkanni készül az űrbe.