Franz Kafka: Levelek Milénához
| a szörnyeteg világot csont-vállán hordozó |
| ifjú zsidó férfihoz aki vén volt |
| és húsába szívébe homlokára |
| jöttek Miléna levelei jöttek |
|
| S a vért ökrendő férfi szegény belőlük |
| tanulta meg a fészket a napot |
| a virágot a gyermek erejét |
|
| Jöttek Miléna levelei jöttek |
| s mentek Franz Kafka levelei mentek |
| annyira fölgyűlt bennük az öröm |
|
|
Ha arra gondolt „emberek” |
| már-már közébük gondolta magát |
| az ÁTVÁLTOZÁS féreg-jegyeit |
| már-már szépséget is látott belé |
| s a SZORONGÁST is kezdte elviselni |
| ezt csak Miléna leveleivel |
|
| Majd később ritkultak a levelek |
| és feketedtek és erőtlenedtek |
| üldözött madarak az alkonyatban |
| Franz egyre jobban tudta hogy |
|
| mert a SZORONGÁS étkes dúvadak |
|
és védtelennek fölzabálta |
|
|
|