Franz Kafka: Levelek Milénához

 
A szörnyeteg világba
a szörnyeteg világot csont-vállán hordozó
ifjú zsidó férfihoz aki vén volt
 
vén mint az ószövetség
és húsába szívébe homlokára
ANGST ez a szó volt írva
 
jöttek a levelek
jöttek Miléna levelei jöttek
S a vért ökrendő férfi szegény belőlük
tanulta meg a fészket a napot
a virágot a gyermek erejét
Jöttek Miléna levelei jöttek
s mentek Franz Kafka levelei mentek
 
mentek és búgtak
 
olykor fuldokoltak
annyira fölgyűlt bennük az öröm
 
Ha arra gondolt „emberek”
már-már közébük gondolta magát
 
s az iszonyatos jegyeket
az ÁTVÁLTOZÁS féreg-jegyeit
lassan nem érezte magán
 
Ha arra gondolt „élet”
már-már szépséget is látott belé
s a SZORONGÁST is kezdte elviselni
 
de ezt az egyet
ezt csak Miléna leveleivel
Majd később ritkultak a levelek
és feketedtek és erőtlenedtek
üldözött madarak az alkonyatban
Franz egyre jobban tudta hogy
 
NEM JUT SOHA BE
mert a SZORONGÁS étkes dúvadak
 
falkájává elevenült
 
és védtelennek fölzabálta
 
húsát vérét idegeit.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]