Villanások
Meddig gazdagodhat az ember? |
Ontja kincsét a szív s az elme: |
anyaméhek folyton teherben, |
forr a hím-titok gerjedelme. |
|
A szülőágy s a sírhely tengelye. – |
Ki tágabb, ki szűkebb körben forog. |
S nem mindegy-e, mi porlad el vele: |
szikrázó elme, borkarcos torok? |
|
Ott már nincsen eszem-iszom, |
nincs a nőknek combja, melle. |
– Ó, csak bár örök ne lenne! |
|
|
|