Barátaim barátaim

Én is alig túl még a delelőn
s ti eddig sem jutottatok
Életetek mondata megszakadt
szátokat betömte a föld
Barátaim barátaim
mi okból jártam jobban nálatok?
S nem bentről támadt rátok a halál
idegen szándék volt hóhérotok
Persze azóta is úgy kél a nap
s különösebb dolgok velem sem estek
De én még érlelem gyümölcsöm
s halálom lassacskán saját halál lesz
Ehhez sokféle csonkulás kell
s jócskán megcsonkítottatok ti is
Van szó melyet többé nem mondhatok ki
vagy csak úgy mint az eszelősök
csak úgy motyoghatok nem várva választ
Nélkületek ifjúkorom hatalmas
partszélei zuhannak vízbe végképp
Egyedül nem léphetnék úgyse rájuk –
Nem az-e a világ szegénye
akit múltjából is kitiltanak?
Barátaim barátaim
nyilván nem akartátok ezt ti sem.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]