Január

Zöngétlen a harangszó. Koppan, s lehull – jéggé fagyott madár. Hazátlan, szétzilált rajokban küldi rám fázós árnyait a nyár. Mentségül? Semmi gyöngeség! Összezárt ököl, összezárt fog! A résen nemcsak oldó enyheség, hóhér vadság is átszivárog. – Majd a való nap melegítsen, bontson ki a meredt burkokból, s lágyulni segítsen a sarjú fű felett.