Nyárvég
Jaj, hogyan őrizzem meg ezt a szép, |
augusztusvégi, halk tücsökzenét? |
|
E gyönge hűssel átszőtt és halott |
növényektől fanyarkás illatot? |
|
E világon túl bűvölő varázst, |
világon-túli csillag-zuhogást? |
|
E gazdag éjt, mely épp azért csoda, |
mert múló, s vissza nem térhet soha. |
|
|
|