Liliom
Ég és világít. Átüti jégtüze |
a súlyos éjt, villogva fölizzik a |
|
tömör sötétség; fényes udvar |
|
őrzi a szirmot a pusztulástól. |
|
Az ősz ledönti, bújik a föld alá; |
konok homállyá lesz maga is kicsit. |
|
S mert így a titkát megtanulja, |
|
ezzel arat diadalt az éjen. |
|
|
|