Kenyér

 
A kenyér szelid nap az égen
 
Kísérteties hold az éhség
 
Kísérteties hold az éhség
 
alant suhog kavarog
 
Boszorkákat riaszt lidérceket
 
s a szívből ordasokat
Tátognak a csöpp madárfiókák és ha hiába
epe hidegség éj ömlik be rajtuk
szemük is megfagy megkeseredik megfeketül
vérük is megfagy megkeseredik megfeketül
 
A kenyér szelid nap az égen
 
fent áll magasan
 
Galambokat támaszt fülemüléket
 
s a szívből hű ebeket
Tátognak a csöpp madárfiókák s ha nem hiába
méz és melegség fény ömlik be rajtuk
erőre kapnak szárnyuk megizmosul
s a felhőkig nyilallnak énekelve.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]