Jércike, kakaska
| – kikiri, pity, pity, pity –, |
|
| – nyiaú, nyá, nyá, nyá –, |
|
| – nyiaú, nyá, nyá, nyá –, |
|
| - kikiri, pity-pity-pity - |
|
|
Három pösze lány
| reggel kél, és este megy le, |
| élt egy házban három nagylány, |
| semmi híjuk színre-szemre. |
|
| Három testvér, semmi híjuk |
| hacsak az nem, hogy szegények |
| pöszék voltak mind a hárman. |
| – De csak akkor, ha beszéltek. |
|
| Hát egyszercsak híre jár, hogy |
|
| szóra sem nyitják a szájuk. |
| – Jön a legény, mosolyognak, |
|
| s onnan morran. Nem sokáig: |
| ágy alatt a lisztes láda, |
| belekóstol, s nyalja váltig. |
|
| Megrémül a legnagyobb lány: |
| Rá a másik: „Ott a töprü, |
|
| szinte nem tud hova lenni: |
| „Én ed tót te tótam, én nem, – |
| én fodot mott férhed menni!” |
|
| A legény csak ámul-bámul, |
| nem is köszön, sarkon fordul, |
| s nagyot kacag, jókedvében |
| még a könnye is kicsordul. |
|
|
Altató
| Csijja, csijja, te se hallgasd, |
| te se hallgasd az unalmas |
|
| Csijja-csijja, szépet álmodj, |
| reggel elszáll majd az álmod, |
|
|
Két kis egér
| fürge két szép egérgyerek |
| élt a nagy kert közepében. |
|
| Történt egyszer, Egér Elek |
| lyukat talált, s belélesett, |
|
| Sonka, kolbász, cukor, dió, |
| szemnek, szájnak ezernyi jó, |
|
| „Elek bátyám, megyek veled!” |
|
| Hát egyszer, hogy Egér Elek, |
| nyílt az ajtó, s uccu! rajta |
| cica bújt be tarka-fajta. |
|
| nagy a pocak, nem fér belé, |
| Cirmos se rest, megragadja, |
| szervusz világ, hamm! bekapja. |
|
|
Eső után
| Három kislány, hat cipőcske |
|
| szép szivárvány íve bomlik, |
|
| Csunya lesz a hat cipőcske, |
|
|
|