Ajándék

I Ha akarod, magadra ereszted az éjt, ha a ragyogva hadakozót diadalában eloltod. – S a szőnyeg kócos mintái helyett, a széken gunnyadó ruhád helyett, zsebórád és töltőtollad helyett, kazalban álló könyveid helyett a karcsú s gyönge zizzenéssel hullámló bársony-semmiség falán egy barna szem kinyílik és reádnéz.   II Jel a felhőn-túliról, simaság, ringó nyugalom: velődig érzed, mint sajog a szépség.   III Tornyozd fejed fölé, ágyazd fejed alá, csavard melled köré: víz őriz, víz és boldog levegő.   IV Más zene ez, más zene – meztelen comb zenél így, ha a párjához ér. Más zene ez, más zene – gyümölcs-hozó fa, termő virág zenél így. Más zene ez, más zene – a bontatlan sziklák zenélnek így. Más zene ez, más zene – szemedből gyöngy-fény ömlik a homályra.