Capitolium
Kék parazsával az alkonyi ég
sátrat von a százalakú
tornyokra, tetőkre. –
S jön, jön a császár.
Jobbja leinti a zajgást,
érc-lova büszke patái
szikrát vágnak a kristály-
pengésű levegőben.
Előtte kavargó rémület ugrál,
előtte nyugalmas áradat omlik,
jön, jön, a császár,
rajtam is átlép.
Kétoldalt ragyogó
két ifjú zabolázza heves
paripáit.
paripáit.
Hej, ragyogó
ifjak, daliás
Dioszkuroszok és ó, bölcs
császár, álljatok őrt,
álljatok őrt mellettem!
Hajamba akadnak az izzó
felhők lombjai, meggyújt,
meggyújt, csontomig éget
kék parazsával az ég.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]