Agrigento

Közelebb itt se vagy az éghez, közelebb itt se vagy a földhöz, magányod itt se lett nagyobb, de elviselhetőbb se. Rettegsz, hogy semmit el ne tévessz, komor hévvel gyűjtöd a szépet. Akár egy unott hivatalt, végzed naponta dolgod. – Ó, ékes vázák tiszta rajza, fegyelmezed-e kusza lázát, ó, oszlopok sudár sora, adsz-e elébe példát? Kinek a szíve s agya lángol, orvosságot lel-e bajára? Ébren sem tud maradni, és az álom is kerűli. Állat-vackok meleg zugára rakott bendőtől nyúlt tagokra, mély, létentúli horkolás boldog neszére gondol. A hús, a hús bölcs életére, a rendületlen földi útra s a lelkesen végigcsinált, illendő pusztulásra.