Csak a felszín

Ó, szép béke! nincs a világon más csak béke! Ha mennyei zsá- molyáról letekint a hatalmas, elé ke- vesebb mozgás tárul, mint az elé, ki zá- portól vert tóra figyel. Csak a felszín rezg alig el- képzelhető remegéssel, de hallgat a mély, nyújtózik, alél- tan – munkában kimerült barom éjjel. Fehér fogainkat vér futja be folyton, vér jelzi a porban csöndes nyomainkat, belek tekergőznek finom ujjainkra. Ó, szép béke! nincs a világon más csak béke! Semmi a harc, a kifor- dult bél és semmi a vér, semmi a porba tiport arc és semmi a mér- földekre hasító jaj. – Mert hallgat a mély, nyújtózik alél- tan, csak a felszín reszket, mert hallgat a mély, csúf képeivel csak a felszin ijesztget.