VAK szelek játéka hozott-e
 
 vagy kikerülhetetlen,
 
 szoros parancs? – Szemedben
szemem szorongva kémkedik.
Múltam riasztod, hogyha nézel,
 
 már hárman néztek így rám,
 
 s három halottam sírján
hevesből lettem óvatos.
Nehéz megállnom egymagamban,
 
 karjaid enyhes öble
 
 jó volna mindörökre
menhelynek, hogy ne bántsanak. –
Vak szelek játéka hozott-e
 
 vagy kikerülhetetlen,
 
 szoros parancs? – Szemedben
szemem szorongva kémkedik.
Ó, merhessem-e rádaggatni
 
 buja és boldog terhét
 
 szép álmaimnak? Elmégy
ahogy jöttél, vagy ittmaradsz?
Hasonlatosságodra formált
 
 énem veled: barátom,
 
 nélküled: zátony,
melyen magamat roncsolom.
Hasonlatosságodra formált
 
 énem veled: ünneplő
 
 ruhám, madárijesztő
és céda ringy-rongy nélküled.
Vak szelek játéka hozott-e
 
 vagy kikerülhetetlen,
 
 szoros parancs? – Szemedben
szemem szorongva kémkedik. –
Mint többször póruljárt gyerek, ha
 
 cukorral csalják, lép is,
 
 vonakodik is, én is
áhítalak is, féllek is.
Ritkulj köd, és tisztulj jövendő,
 
 lássam, hogy mit kell tennem:
 
 hűs kis kezét kezemben
eresszem el, vagy fogjam itt?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]