Finnországi káprázat
Két óriás kő hever a parton: |
Finnországot Krétáig elvonszolnák: |
süsse a Nap az ezer tó vizét. |
|
én kísérném ezt a vonulást. |
Sirályok jönnének velünk, |
Helsinki tengerpartja s gladiátori fenyők. |
Az esőfelhőket királymadarak hoznák. |
|
Ónos hajnalok gurulnának lefele, délnek, |
és cintányérok csattognának a földhöz, |
hogy a nagy úton el ne aludjék senki. |
|
talán még az elbarbárosodott Orfeusz is elénk jönne. |
Ő köszöntené ezt a lakodalmas földindulást, |
keresne egy lidérces arcot. |
|
|
|