Szentkép, Heródessel

Megsavanyodott anyák
hintáztatják gyereküket
a játszótéren.
Galambok szállnak le melléjük a porba.
A por meleg, a tekintetek hűvösek,
mint éjszakára kinnfelejtett fejszék.
Heródes milyen mámorosan
sétafikálna errefelé!
A koronáját ócska nájlonszatyorban hozná
s titokban följegyezhetné magának,
hogy melyik gyerek szájába
dughatna mérgezett cukrot,
mikor az anyjuk unottan néz el
a vörösre festett hinták fölött.
Nem folyna vér,
nem rohangálna sikoltva senki.
Minden gyalogos és minden autó
a kivilágosodó ég irányába indulna el.
És a galambok is csak ugrálnának tovább
a szemetes porban,
mint a szentképeken.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]