Csak egy száj kellett volna
Megkésett sorok H. Gizellának
| Mit akartál velem, te eszelős, te árva? |
| Egy harmadik hazába elcipelni, |
| hol a gyerekek nem bújócskázhatnak a temetőkben, |
| és a sírköveket se kapkodja ki senki |
| a földből, mint répatolvaj az érett répát? |
| Bámulni akartad a szép, füves dombokat |
| Svájcban, s összeszedni őket a kötényedbe, |
| hogy aztán köztük kószálhass, amikor nyit |
| a kökény vagy hamvasul a szilvák kékje? |
| A szemed, a szemed messzire futott ilyenkor. |
| Én meg csak álltam melletted fakón, mint kínai |
| agyagszobor a földben. Csak egy száj kellett volna, |
| csak egy száj: vért hányni, földet enni, ordítani. |
|
|