A szonettköltő rögtönzése

Szonett kell, Édes? Semmi az nekem! Havazik épp s tízezer hópehely kering fejem körül. Az egyik: lepkeszem, a másik: bősz lavinasejt, amely a jégkorszak óta téged keres, mintha a halál megbízottja volna. Tűnj el a télből, tűnj el a jeges hazából! Itt van álomnak ez a balga vers: itt, itt gyors csodának. Ha akarod, a sárkányrepülőd lesz, fénycsónakod, vagy harmadik szíved a bujdosásban, hogy minél tovább láthassam a tested vendégjátékait mostoha éjszakámban, míg mindent, ami meghal, nem ölel meg.