A holttér hőse
| Mennyi játék és mennyi förtelem! |
| Itt toll-labda száll, amott borzas aknák. |
| Roncs autók közt tangóznak a kurvák. |
| Nekik a temető is táncterem. |
|
| S mindegy, hogy hétköznap vagy lángos ünnep: |
| Dante szíve helyén szilva kéklik. |
| Nem ránt föl többé istenkéz az égig. |
| A pokol szeret minket, s az is büntet. |
|
| Hőskölteményt ha ma írnál, barátom, |
| a férfinőről írd, ki kuncorogva |
| megy el vizelni minden zöld bokorba, |
|
| bár jól tudja, hogy több élete nem lesz. |
| A holttér hőse ő, önmagával is játszik, |
| s nevetve sír, míg bevérzik a torka. |
|
|
|