Semmi se jó
| Semmi se jó: az alvás se, a fény se. |
| A boroktól is csak a megrozsdásodott |
| nádas zúg felém, vagy az a vércse- |
| banda, amely útonállóként folyton ott |
|
| ólálkodott szűk udvarunk fölött. |
| A múlt se jó, s az emlékek se jók már. |
| Lassú hintókon hozza Isten a ködöt, |
| hogy énekeljek én is a ködben. |
|
| De hogy kinek, azt ő se mondja meg. |
| Nőket sorol, öröklét-ízű nőket, |
| akik ágyamba visszatérhetnének, |
|
| kezükben egy-egy árvízi csokorral. |
| De aztán legyint: hagyjam őket is. |
| Az elmúlással ők is rosszban vannak. |
|
|
|