Ideje jött
| Ideje jött, Uram, hogy kiüljek ide eléd |
| Látom, borul az ég már templomaid fölött. |
| kutyám is a legkövérebb rózsáidat harapja ketté, |
|
mint trágyadombra kidobott kakasfejet. |
| Szervezkedik a romlás ellenünk, Uram, |
| Én, aki túl akartam élni szememben fényeidet, |
| szemetes világtájakat látok naponta egymásba csúszni |
| s tengerbe köpködő, fásult birodalmakat. |
| Füst, füst, mérgezett por és mérgezett szavak |
|
bandája csatangol csöndes óráink között. |
| Mi lesz vízcseppjeiddel, Uram? Mi lesz hóharmatoddal? |
| Mi lesz ájulásba zuhant, zsoltáros méheiddel? |
|
|