Utóidény

Esik az eső, lúdbőröznek a tócsák. Nedves lópokróc illata bolyong   a part menti üdülők körül. Aki itt maradt még bevárni ezt a szétmálló évszakot, távozni is elfelejt lassan. Nézi az ablaka alatt vergődő tavat s a halál szívéig lát, mint a megkésettek.