A naplopó

Lent a parton alant láttam meg Bertalant, a nagy fűben hevert, napraforgót szemelt. Ropogtatta, köpte s leste: a héj röpte milyen pályát ír le nagy lustán a vízbe. Deli Pali régtől nézte a töltésről ezt a konok, hetyke naplopást a csendben. Nézte és elunta, s magát, mint a mérges pulyka, jól fölfújta. Alászállt a gátról telve haragjától, s lent a parton alant, mint Krisztus a vargát, megrázta Bertalant: „Kelj föl, pajtás, kelj föl, vár otthon a tejföl, vár a lecke, vegytan, földrajzból a hegy-tan, hegy-tanból a kőszén hetvenkilenc őszén, vár a fürdő, szappan, elülhetsz a habban, hacsak réti egér nem leszel, ki elél vadmuharmagon is, hét sovány napon is.”