Kisvőfény

Elesett a lúd a jégen, vőfény leszek jövő héten. Vőfény, vőfény, kisvőfény, lábon járó verőfény. Vőfénykendőm gyönggyel varrják, pántlikával fölcifrázzák. Verset mondok, nem titok, rokonokat így hívok házról házra csújjogva lagzi lakodalomba. Ángyot, nénét, szakácsot, süssenek sok kalácsot, sógort, komát, nyoszolyót, hozzanak sok földi jót: tyúkot, jércét, kakaskát, de a csülkét is hozzák, csillag-lépő lábait ne a kutyáknak dobják! Mert ha tisztem leteszem: száz tyúk lábát megeszem. Vőfény, vőfény, kisvőfény, lábon járó verőfény. az leszek én, nem titok, jó nagyokat rikoltok.