Cigánylovak
| A tavasz halvány füvét ők legelték, |
| előbb, mint a csimbókos kecskék; |
| bizonytalan, nyűtt faluvégeken |
| metsző cserepek közt is megkeresték. |
| Szabadon, lustán, végzetszerűen |
| szédelegtek Isten lábra kelt illusztrációi, |
| s fejük, mint külön állat, |
| harapta, falta be a zöldet. |
| Arrébb mentek egy kusza faluval |
| s húsvét hajnalán megdögöltek. |
|
|