Körbe-körbe

Micsoda bőség a szavakban, barátaim! Micsoda hang-köpenyek suhogása fülközelben és vég nélküli ordítozás a városokból! Rádiózajban alszom el, rádiózajban ébredek. Már a falakból s a csillagokból is beszéd hallik, már a vadkörte közepéből is szónokok morognak fanyar hangon: megadjuk, visszavesszük, eltöröljük! S maholnap megtanulnak fecsegni a fák s a hangtalan csigabigák is, akár a kisebesedő szájú papagájok. Papírrá változnak az erdők és beszél a papír. Beszél, beszél s mi másról, mint az erdőkről, melyek papírrá kárhoznak észrevétlen. És jár körbe-körbe a végtelen mondat, keresi önmaga végét, de nem találja.