Szemközt az úton

Elindulok, de nem érek haza soha, útközben vagy a lábamat veszítem el, vagy a szél fordul más irányba, jobbról havazni kezd egy váratlanul lesüllyedt halánték s balról vörösbe izzik át a dombot megszálló moha és szemközt az úton kimosdatott és kivasalt seregek sora, szemközt az úton kivérzők, kivérzettek, szemközt az úton kivégzők s kivégzettek, vasszélben meggörbülő vasfű s huzatos autóroncs: hamleti pléh-koponya és elefánt-köd és fölravatalozott hó a csámpás utcán és gyerekkocsikból emelt barikád testem ellen, hogy életem folytatását az üresen maradt fekvőhelyekkel együtt lássam, együtt a kiszikkadt fejpárnákkal, alvó csörgőkkel, kézmeleg kilincsektől elszakítva.